04
jún
ADAPTIVITÁS A PROTOKOLLBAN
Májusi protokollszakmai cikkünk a Bespoke Magazinban
2020. május
Nincs megállás!
Brainel Mehandi főszerkesztő megtisztelő felkérésére idén minden hónapban újszerű, korábban nem olvasható perspektívából közelítő és üdítő stílusban és aktualitással feldolgozó, de klasszikus szakmai tartalmakat fogalmazunk meg, melyek az online Bespoke Magazin hasábjain jelennek meg.
Májusi cikkünk az adaptív protokoll témában született, melyhez Mehandi úr előszavát idézzük:
„Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.” – tévesen Darwinnak tulajdonított gondolat… de ha ettől eltekintünk, miként jelenik meg az alkalmazkodás a protokollban, miért hasznos ez nekünk az üzleti életben, és egyáltalán hol jelenik meg ez a vállalati protokoll területén? Na és miért időszerű ez most, a pandémia idején? Hossó Nikoletta, hazánk egyik legjelentősebb protokoll szakértője válaszol.”
ADAPTIVITÁS A PROTOKOLLBAN
Sokan kérdezték tőlem interjúkérdések formájában, illetve teszik fel a kérdést a hallgatók az oktatások során, hogy hogyan kell elképzelni a protokoll rendszerét és működését.
Válaszaimban az iskolai előtanulmányok révén mindenki számára könnyen értelmezhető halmazelmélettel szoktam rávilágítani arra, hogy a protokoll nem egy homogén, statikus, az idők próbáját kiálló, önállóan létező és működő halmaz.
Nem. Közel sem!
Hipotézisem: a protokoll számos rész-halmazból állva alkot egy egészet, mely kronológiailag vizsgálva folyamatosan – ahogyan jellemzően a tudományágak – fejlődik: bővül hatáskörében, azaz alkalmazott területeiben és alkalmazó alanyaiban, valamint gyarapszik tartalmában és ideális esetben változik módszereiben.
De melyek ezek a rész-halmazok?
Hogyan változik egy évezredekre visszanyúló eljárásrendszer, melynek egyértelmű nemzetközi jogi szabályzói meghatározzák a kereteket? – érkeznek sorra az újabb kérdések azoktól, akik folytattak történelem, politológia vagy éppen protokoll irányú tanulmányokat, ezáltal ismerik az 1961. és 1963. évi Bécsi Szerződéseket a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról – mint a jelenleg is érvényben lévő, egyúttal az 1815. évi Bécsi Kongresszus (mely a napóleoni háborúkat követően az európai államrendszer és a politika egyensúly helyreállítását tűzte ki célul és egyik jegyzőkönyvében, illetőleg az 1818-as Aacheni Jegyzőkönyvben – módosításokkal – a nagyhatalmak rendelkeztek a diplomáciai tevékenység formájáról és egységesítették a diplomáciai rangokat) során lefektetett szabályzók modernkori, kodifikált eredményeit.
És hogyan kapcsolódik mindez az adaptivitáshoz a protokoll rendszer egésze és az ezzel foglalkozó szakemberek szintjein?
Ha nem vagyok szakember, miért hasznos ez nekem, mint üzletembernek? – kérdezhetnék, joggal.
Egyáltalán hol jelenik meg ez a vállalati protokoll területén? Miért időszerű ez most, a pandémia idején?
Válaszaimban objektív rendszerközpontú és empirikus alapú megközelítést egyaránt alkalmazok.
Akkor, kezdjük az elején!
A teljes cikk itt olvasható:
