TOLMÁCSHALLGATÓI BESZÁMOLÓK A KÖNYVBEMUTATÓRÓL

A szeptember 30-i rendezvényről két hallgató írt hivatalos beszámolót 
2020. október 25.

Az alábbiakban változatlan formában idézzük Kótai Lilla és Sáfár Maja tolmácshallgatók beszámolóit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban rendezett kerekasztal-beszélgetésről, melyet ezúton is köszönünk.

‘Hossó Nikoletta: „Protokolltolmácsolás a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok világában. Útmutató – nem csak tolmácsoknak” című könyv bemutatója a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Múzeumban 2020. 09. 30-án került megrendezésre.

A panelbeszélgetésen az írónő mellett neves tolmácsok vettek részt, akik köztudottan a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesületének tagjai. Vadász Linda a beszélgetés moderátoraként számos olyan kérdést tett fel, amely által a résztvevők betekintést nyerhettek a hivatást érintő részletekbe. Dr. Beták Patrícia és B. Lawani Alex, akik Vadász Linda mellett a könyv szakmai lektorai voltak, megvitatták azt a fontos kérdést, hogy az idei év milyen jelentős változásokat okozott a különböző szakmai eseményekkel kapcsolatban.

Felsorolták a kiváló tolmács ismérveit, amelyek többek között a visszafogott megjelenés, a diszkréció és az empátia. Nyilvánvalóan elengedhetetlen feltétel, hogy a tolmács kiválóan beszélje a külföldi partner nyelvét, és jó orgánummal rendelkezzen. Emellett fontos megemlíteni, hogy a szakember a váratlan szituációkat megfelelően kezelje, és megtalálja helyét a kommunikáció során. Az alázat, az önbizalom és a kiegyensúlyozottság szintén a legmeghatározóbb személyiségjegyek közé tartoznak.

A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a tolmács és a megbízó közötti szakmai kapcsolat nagyban befolyásolja a nyelvi közvetítés kimenetelét. Mivel a tolmácsnak fel kell készülnie a kommunikációs szituációra, a megbízó kötelessége lenne minden esetben ellátni a tolmácsot az adott témakörre vonatkozó információval.

Felmerültek a maszkban történő üzenetközvetítéshez kapcsolódó nehézségek is, amelyekkel napjainkban a tolmácsoknak meg kell küzdeniük. Ebben a helyzetben az egyik legfőbb szempont a kreativitás, hiszen a megbízó mimikája, reakciója nem látható. Ennek ellenére a tolmácsnak hitelesen kell átadnia az üzenetet, és mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az információ a legmagasabb minőségben jusson el a megbízóhoz.

Az eseményen az írónő és a lektorok szót ejtettek a járványhelyzet negatívumairól. Mivel a pandémiás időszak gyökeresen megváltoztatta a tolmácsok életét, a hivatalos eseményeken maszkban történő megjelenés mellett fel kellett készülniük az online munkavégzésre is. Esetenként a tolmács fizikailag is jelen lehet megbízója mellett az eseményen – természetesen a megfelelő távolság betartásával. Amennyiben ez az opció nem működőképes, a tolmács megfelelő technikai megoldások alkalmazásával köteles legjobb tudása szerint elvégezni az adott munkát.

A könyvbemutatón Hossó Nikoletta protokoll és nemzetközi kapcsolatok elemzőként bemutatta a protokolltolmácsolás fogalmát. Ahhoz, hogy valakiből kiváló protokolltolmács váljon, a szakismeretek mellett a viselkedéskultúra megfelelő ismerete is feltétel. Felvázolta a hivatáshoz szükséges képzéseket, amelyek elvégzése elősegíti a diplomácia és a külpolitika világában történő jártasságot.

Ami az írónő könyvének célközönségét illeti, a könyvet mindazok figyelmébe ajánlja, akik szeretnék bővíteni ismereteiket a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia és a rendezvényszervezés terén. A könyv hitelességét az is alátámasztja, hogy az illusztrációként használt fényképek kiválóan bemutatják az egyes konferenciák és tárgyalások folyamatát. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az olvasó kellő ismeretekkel rendelkezzen a protokoll világában jelenlevő állami vezetők és közjogi méltóságok rangsorolását illetően. Hossó Nikoletta könyve továbbá segítséget nyújt abban, hogy az olvasó elsajátítsa a tolmácsolás azon készségeit és technikáit, melyekre támaszkodva az kifogástalanul, megbízójának elégedettségét kiérdemelve végezheti munkáját.

 Kótai Lilla”

„Rendkívül érdekes beszélgetésen vehettek részt azok, akik szeptember utolsó napján – a járványügyi helyzet ellenére – ellátogattak a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum színháztermében megrendezett könyvbemutatóra. A szerző Hossó Nikolettát, a napokban megjelent Protokolltolmácsolás a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok világában című hiánypótló művéről Dr. Beták Patrícia, Vadász Linda és B. Lawani Alex tolmácsok kérdezték.

A felvezetésben a beszélgetőpartnerek arra a kérdésre igyekeztek közös erővel választ adni, hogy vajon létezik-e a tolmácsolásnak olyan specifikus ága, amelyet protokolltolmácsolásnak nevezhetnénk. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az állami, diplomáciai (bilaterális és multilaterális eseményeken történő) tolmácsolás különleges szerepbe helyezi a tolmácsot, akinek ismernie kell a protokoll megannyi szabályát, az öltözködési elvárásoktól kezdve az etiketten át egészen addig, hogy hogyan mozoghat például egy-egy adott szituációban. Nem elegendő, ha a tolmács képes tökéletesen elvégezni a nyelvi közvetítést, rendelkeznie kell egy olyan viselkedéskultúrával is, amely alkalmassá teszi az ilyen összetett feladatok elvégzésére.

Minden alkalommal olyan speciális eljárásrendeknek kell megfelelnie, amely feltételezi a protokollszabályok magas szintű ismeretét, alkalmazkodási képességet, az interkulturális közegben való tájékozottságot, és természetesen nagy fokú empátiát.
A beszélgetőpartnerek a protokolltolmácsolás fogalmát egyhangúlag elfogadták, B. Lawani Alex azonban kiemelte, hogy míg maga a protokolltolmácsolás a tolmácsolás egy létező műfaja, protokolltolmácsról nem igazán beszélhetünk, hiszen nem életszerű, hogy egy tolmács kizárólag ezen a területen vállaljon nyelvi közvetítői feladatokat. Hozzátette, hogy a kezdő tolmácsok különösen nehéz helyzetben vannak ezen a területen, ugyanis egy protokollesemény több összetevőből áll, így kellő rutin nélkül igen nehéz a különböző technikák (konszekutív tolmácsolás, tárgyalástolmácsolás, szinkrontolmácsolás, chuchotage)
közötti gyors váltás.

A könyv címében szereplő fogalom tisztázása után Vadász Linda, a beszélgetés moderátora arra kérte a szerzőt, hogy beszéljen a mű születésének körülményeiről. Hossó Nikoletta – aki két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a protokoll és a kiemelt rendezvényszervezés területén – elmondta, hogy a könyv megírásával egy olyan útmutatót igyekezett összeállítani, amely nem csak a tolmácsok, hanem a protokollszakemberek munkáját is segíti. A szakmai anyag alapja részleteiben már rendelkezésére állt, hiszen a 2017-ben életre hívott Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezetének (NPRSZ) alapító elnökeként együttműködési megállapodást kötött a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesületével (SZOFT), és 2019-ben közösen kerekasztal-beszélgetést és képzést rendeztek protokolltolmácsolás témában.

A szerző és beszélgetőpartnerei is hangsúlyozták, mennyire fontos felhívni a protokollszakemberek, illetve a rendezvényszervezők figyelmét arra, hogy egy-egy protokollesemény sikeréhez elengedhetetlen a tolmácsokkal való szoros együttműködés.
Gyakorló tolmácsként mindegyik résztvevő tudott saját példákat felhozni arra, amikor a szervezők nem biztosították számukra a munkájuk elvégzéséhez szükséges információkat, igyekeztek azonban pozitív példákkal is szolgálni.
A beszélgetést jó hangulatú anekdotázás, majd a közönség kérdései és megjegyzései zárták.

Sáfár Maja”